Európában 1533-tól foglalkozássá vált a parfümkészítés. Először a franciáknál, majd Medici Katalin trónra lépésével az angoloknál is, mivel Olaszországból magával cipelte személyes illatállományát. Napjainkban a világon körülbelül 350 parfümkészítő nagymester fáradozik újabb és újabb illatkompozíciók összeállításán. Legalább hat évig tanulnak, és a kémiai szaktudáson túl 2-3 ezer illatanyagot is képesek megkülönböztetni.

1. Ahogyan mi magunk változunk, változik ízlésünk is, s az egyes évszakokban más-más illatok hatása nyújt megfelelő hangulatot, emiatt nem érdemes egy-egy illatot túl nagy kiszerelésben megvásárolni. A használat során mindig ügyelni kell a mennyiségre, illetve a parfüm megfelelő tárolására! 2. Zuhanyzás után puhább és melegebb a bőr, célszerű ilyenkor használni a parfümöt, ugyanis így illata hosszabb ideig megmarad. 3. Ha mi magunk nem is érezzük már az illatot, más még igen, ezért nem szabad túlzásba vinni a parfümhasználatot.

Gyakran elhangzik a szakértők szájából, hogy a parfümöket évente le kell cserélni - ez a megállapítás azonban csak hellyel-közzel igaz. A legtöbb illatszer hosszú éveken át megőrzi minőségét, sőt néhányan arról számolnak be, hogy a 30 év után felnyitott parfüm még mindig hű maradt régi énjéhez. Ami viszont tény, hogy sok múlik az illatszer tárolásán: a levegő, a hő és a fény ártalmasnak bizonyulhat. Nem véletlen, hogy a parfümházak olykor sötét üvegeket, vagy akár fémflakont alkalmaznak. Hűvősben, fénytől védve

Az illatszerek választásával kapcsolatban mindenképp érdemes egy-két tanácsot megfogadnunk. Manapság jellemzően itatóspapír-csíkokra permetezik a parfümöt a vevők, így tesztelve az illatot. Ez a módszer azonban korántsem helyettesítheti a bőrön tett, valódi próbát lehetőleg nem azután, hogy fűszeres ételt fogyasztottunk, megerőltető testmozgást végeztünk, vagy rossz a közérzetünk. Ez utóbbiak ugyanis jelentősen befolyásolják az illatok érvényesülését. Sose döntsünk azonnal! Hagyjunk időt, hogy az illatok kibontakozhassanak a bőrünkön. Rendszeres időközönként vegyünk 'szagmintát' félóránként, óránként. Így nyomon követhetjük, miként elevenednek meg a különböző illatjegyek, milyen szakaszokon megy keresztül az illatszer a bőrünkön. A legjobb, ha pár milliliteres mintákra teszünk szert, melyeket hosszabb távon tesztelhetünk, esetleg különböző körülmények között is. A mintát csukló belső felére helyezzük, de a kézfej háta, vagy a felkar belső része is szóba jöhet. Lényeges, hogy a közkeletű, de alapvetően hibás gyakorlattal szemben ne dörzsöljük el a bőrön az illatszert (és a két csuklót se dörzsöljük össze), mert így roncsolódnak az illatmolekulák, mintegy 'összetörik' az illat. Arra is figyeljünk oda, hogy a permetezőfej és a bőr felülete között elég távolság maradjon ha 'tócsát' hagy a permet, túl közelre tartottuk a fejet.

Az emberi test természetes illatának elfedése talán egyidős az emberi kultúrával, ezzel a szándékunkkal talán egyedülállóak vagyunk az élővilágban. Az "illatátalakításra" vagyonokat is képesek vagyunk költeni, a kellemes, jó minőségű illatfelhő státuszszimbólummá vált, a jó megjelenés alapfeltétele lett. A hölgyek szaglóérzéke sokkal fejlettebb, többféle illat megkülönböztetésére képesek, illatmemóriájuk is nagyobb kapacitású a férfiakénál. A kiváló illatemlékezetre születni kell, és ez a képesség állandóan trenírozandó.

Nos, szépségápolás szakemberek szerint a titok nyitja, hogy rétegesen vigyük fel az illatokat a bőrünkre. Első lépés - az illatosított testápoló Fontos, hogy fürdés, vagy zuhanyzás után kenjük be testünket, mert ilyenkor pórusaink tágabbak, és bőrünk éppen ezért jobban beszív bármilyen krémet. A testápoló egy bőrlágyító réteggel vonja be a bőrt, melynek eredményeképpen az illat kevésbé lesz illékony. Második lépés - az illat maga

Illatszereket előszeretettel használtak már az ókori görögök, a rómaiak, az egyiptomiak, a perzsák és az ázsiai népek is. A modern illatszergyártás azonban későbbre, a 16. század elejére datálható. A Firenzéből származó Medici Katalin a franciák leendő királya, II. Henrik felesége lett, és a királyi udvarban divatba hozta az illatszereket. A 17. századtól Grasse vált a parfümkészítés bölcsőjévé, ahol a kesztyűkészítők a régióban fellehető növényeket és virágokat használták fel a bőrtermékeik illatosítására. Ugyanis ezzel el lehetett fedni a bőr gyakran kellemetlen szagát az illatos kesztyűk óriási népszerűségre tettel szert. A 18-19. században egyre szélesebb réteg kezdett parfümöket használni. A magukra adó hölgyek könnyed, egyjegyű illatokat használtak: leginkább levendulát, ibolyát és rózsát. A hölgyek és urak hasonló illatokat viseltek, az illatszereket nem kevés marketingmunkának köszönhetően a 20. században választották szét élesen el férfi és női típusúakra. Érdemes tudni azonban, hogy a határ korántsem olyan éles, amilyennek tűnik: például sok nő visel megelégedéssel eredetileg férfiaknak készült parfümöt. A 19. század végéig a folyékony illatszereket kizárólag növényi illóolajokból keverték ki, olykor persze állati eredetű anyagokat is használva (ámbra, mósusz, stb.). A 20. század elején aztán sok minden változott. Egyfelől divatba jöttek a többjegyű virágos illatkompozíciók és a keleties keverékek, másfelől a kémikusok szintetikus alapanyagokat állítottak elő. Ez utóbbi lehetővé tette, hogy a parfümgyártás ipari méreteket ölthessen. Nem volt tovább szükség a drága, néha beszerezhetetlen összetevők mindegyikére, hiszen kiválthatók voltak szintetitkus párjukkal. Az illatszerek szinte mindenki számára elérhető áruvá váltak, és megkezdődött a tömegtermelésük, mely immár leginkább arra törekedett, hogy minél szélesebb réteg igényét elégítse ki. Szerencsére mindmáig maradtak olyan parfümházak, ahol mellőzik a szintetikus anyagok használatát, és természetes alapanyagokból készülő, gyakran meglehetősen egyedi illatszereket készítenek, melyek nem próbálják izzadságosan követni a tömegigényt. Ez persze annak is köszönhető, hogy eme parfümházak nem kötik meg illatkreátoraik kezét, akik így jóval szabadabban készíthetnek olyan termékeket, melyek egy nagyságrenddel kifinomultabbak kommersz társaiknál. ________________________________________ Az alapanyagok Az illatszereket a szirmokból, bimbókból, levelekből, szárakból, fás részekből, gyümölcsökből, magvakból, kérgekből, gyantákból, gyökerekből kivont illóolajokból, sőt, állati szekrétumokból nyerik. Azzal viszont már jóval kevesebben vannak tisztában, hogy micsoda fáradságos, aprólékos munka vezet ezek kinyeréséhez. A parfümvilág fővárosában, a franciaországi Grasse-ban például a munkások pirkadat előtt kelnek, hogy még napfelkelte előtt leszedjék a jázmint, ami a rózsa után a parfümgyártás leggyakrabban hasznosított alapanyaga. Amikor a nap felbukkan a horizonton, a virág az illatának húsz százalékát veszti el, így lényeges a sietség. Aki gyakorlott a begyűjtésben, háromnegyed óra alatt fél kiló virágot szed le, ami nagyjából ötezer darab kis virágnak felel meg. Azonban ez a mennyiség mindössze néhány csepp esszenciát jelent. 400 kilónyi, azaz négymillió darab jázminvirágból mindössze fél kiló koncentrált olaj nyerhető ki. Nem csoda tehát, ha az így nyert jázmin abszolút minőségtől függően 2-4 millió forintnyi összegbe kerül. Ez még csak nem is egyedi eset: az indiai szantálfának harminc-ötven év kell, mire felhasználhatóvá válik nem véletlen, hogy az egyik legértékesebb és legdrágább alapanyag. 1500 kiló bergamottból csupán egy kiló esszencia nyerhető ki, 1300 kiló tubarózsából pedig mindössze 200 ml abszolút olaj, ami tehát így az aranynál is értékesebb. Ráadásul nem egyszerű egy illat esetében a változatlanság megőrzése: a jázmin illata például mezőről-mezőre, évről-évre különbözhet a klímának, az eső mennyiségének és a talaj állapotának függvényében.

Az illatszer gyakorlatilag olyan illóolaj keverék, amit tömény, nagy tisztaságú alkoholban oldanak fel. Ebből már következik, hogy az illatszerek töménysége, ereje â?? azaz olaj-alkohol aránya â?? nagyban különbözhet. A parfüm a legerősebb illatszer, hiszen ennek a legmagasabb az olajtartalma, ami számokra fordítva azt jelenti, hogy 15-25 százalékban tartalmaz parfümolajat. A többi illatszer eau-nak, azaz illatos víznek minősül.

A fent leírt sorrend szerint csökkenő töménységű illóolaj keverékek, különböző töménységben, alkoholban oldva. Nincsenek pontos számok, de az oldott illóolaj mennyisége (sorrendben) 15-10-6-4-2 százalék körül mozog, meglehetős eltérésekkel az egyes parfümházak által használt terminológiában. A töménységgel csökkenő árak magukért beszélnek - látható, hogy nem az alkoholt kell egy parfümben megfizetnünk. Egy jól lekerekített, rögzítő molekulákkal ellátott, szépen kevert kompozíció parfüm változatából akár két cseppel is komolyabb és tartósabb hatást érhetünk el, mint akár 3 ml Eau de Toilette-t magunkra locsolva. Az adott töménységen belül mindig jobban megéri a nagyobb kiszerelést venni. Ezért azt tanácsoljuk, hogy ismerkedésre vagy másoknak ajándékba mindig csak kis töménységű, kis mennyiséget tartalmazó kiszerelést válasszunk. Csak ha már bevált az illatunk, érdemes megfontolni a komolyabb beruházást igénylő Eau de Parfum vagy Parfum változat megvételét - ideális, ha kapható újratölthető változatban. Akinek nincs még kialakult illata, ne hamarkodja el a vételt, nyugodtan, ráérősen válasszon - nem sok lehangolóbb dolog van egy egyéniséget ütő parfüm hatásánál. Illatok nyáron A nyári illatok gyakran hígabbak, a csökkenő töménység ez természetesen kisebb illattartósságot, azaz gyorsabb elillanást jelent, valamint azt is, hogy relatíve többet kell magunkra fújnunk ugyanolyan hatás eléréséhez. A parfümökkel való takarékossági mánia másik véglete a testharmat, testpermet, vagy Body Mist. Ideálisan a zuhany alól meztelenül kijőve és egyenesen a levegőbe fújt permetbe sétálva használjuk. A hajunkra is nyugodtan mehet belőle, a haj ugyanis nagyon jó illatmegtartó anyag. Sokan nem tudják, hogy az Eau de Toilette és az Eau de Parfum néha nem teljesen ugyanaz az illat! Ilyen különbséget például a Chanel - Allure és az Issey Miyake - L'Eau d'Issey illatánál is felfedezhetünk. Általában mindkettő azonos karakter, de a töményebb verzió a femininebb, alkalmibb, nyíltabban szexis, tehát tartalmában, jelentésében is mélyebb illat - így éljünk vele. Soha ne a bőrre! Gyakran látott hiba, hogy közvetlen közelről a bőrünkre spricceljük az illatot - ilyenkor a nyomás a bőr faggyú-verejték folyadékfilmjébe lövi az alkoholos oldatot, és nem a felületre permetezi - más lesz ettől a parfüm élete a testünkön - a kifejlődése, a virágzása, a lecsengése. A két csuklónkat összedörzsölni hasonló okok miatt nem szabad. Legjobbat akkor teszünk a parfümmel - és közvetve magunkkal -, ha a levegőbe spricceljük a Natural Spray-k tartalmát, és belehúzzuk a csuklónkat.

________________________________________ A megfelelő illatok választása és használata valódi művészet. Kifinomultságot, szépérzéket és tapasztalatot igényel â?? de roppant vonzó, érzéki és erős benyomást kelthetünk környezetünkben, ha elsajátítjuk ennek tudományát. Nézzük tehát, mire érdemes odafigyelni a parfümök használatánál.

A parfümök tudatalatti vágyakat, érzéseket válthatnak ki bennünk és partnerünkben. Amikor illatosítjuk magunkat, sikerre vihetjük üzleti tárgyalásunkat, megnyugodhatunk a nehéz vizsgán, kellemes érzéseket válthatunk ki munkahelyünkön, amellett, hogy segítenek csábítani, felkorbácsolják szexuális vágyainkat. Parfümhatás és az idegek

â?? ÁMBRA: enyhén édeskés, földillatú, számos virágillatú parfüm alkotója â?? FAHÉJ: fokozza az erekciós készséget â?? LEVENDULA: az egyik legizgatóbb illat stresszelt, hajszolt férfiak számára â?? VANÍLIA: főleg középkorú és idősebb férfiakra hat izgatóan â?? JÁZMIN: egzotikus, mámorítóan gazdag, nehéz, édes illat; az illatok királyának tartják, erős afrodiziákum, elűzi a rossz kedvet is â?? RÓZSA: az illatok királynője, romantikát ébresztő; a szerelem illata ősidők óta â?? PÉZSMA: a szex illata, erőteljes férfiillat; a természetes pézsmaolajban androstenol található â?? NARANCSVIRÁG: érzéki, édeskés, virágillatú, csökkenti a szexszel összefüggő szorongást, euforizál â?? PACSULI: markáns, férfias illat, oldja a gátlásokat, antidepresszáns â?? SZANTÁLFA: mély, erdőillatú férfi-afrodiziákum; a feromonokra emlékeztető hatású; impotencia kezelésére is alkalmas â?? YLANG-YLANG: lágy, érzéki virágillat; oldja a szorongást és a stresszt.

Az elmúlt évszázadban hatalmas növekedést mutatott a parfümöket gyártó nagyvállalatok száma s ma már nem csupán a legnevesebb tervezők egyedi illatai közül választhatunk. Szinte minden nevesebb sztár, kozmetikum, sportszer- és ruhagyár rendelkezik már saját illatokkal. A korábbiakkal ellentétben napjainkban már nem csak maga az illat, hanem az összetevők, s azok hatásai is kiemelt szerephez jutnak. Az alapanyagok gondos megválogatásának köszönhetően nyugtató, energetizáló és frissítő illatok közül is válogathatunk.

19. század előtt a parfümöt nem csak a test illatosítására használták, hanem, hogy elfedjék a higiénia hiánya okozta kellemetlen szagokat. A 16. században bezártak a nyilvános fürdőhelyek, mivel úgy tartották, hogy ezek felelősek egyes fertőző betegségek terjedéséért. Főként a legelőkelőbb társadalmi osztályok képviselői irtóztak a mosdástól. A ruhákat addig hordták, míg teljesen elnyűttek, és orruk alá illatosított kendőt szorítottak, hogy elviseljék az abból áradó kellemetlen szagokat.

Az egyes illatok elkészítésénél számtalan aromát és növényi eredetű anyagot használnak fel. A parfümök hordozóanyaga általában tiszta etilalkohol, melyben a különböző illatesszenciákat elegyítik. Egy-egy illatcsoda akár több tucat összetevőből is állhat.

Feromonok segítségével mi, emberek is bocsátunk ki félreérthetetlen illatjeleket, amelyeket célzott felhívástartalmuk ellenére sem észlelünk tudatosan, annál inkább tudatunk alatt. Tehát pontosan vesszük és dekódoljuk az üzeneteket, majd válaszolunk is azokra. Kísérletek tanúsága szerint hevesen. JÓ TUDNI! A homo sapiens esetében is minden egyes kicsiny illatmolekula rendelkezik azzal a képességgel, hogy meghatározza a magatartást, mindenekelőtt szexuális reakcióinkat. Erotikus jellegű, csábító anyagainkat kamaszkorunktól izzadságmirigyeink termelik! Különös intenzitással párolognak ki hónaljunkból és intim területeinkről. Eddig több mint 50-féle, szexuálisan izgató emberi feromont fedeztek fel. Közöttük található többek között a kopuline, mely a vagina váladékában észlelhető, és felébreszti a férfiak nemi vágyát. Az androstenon pozitívan befolyásolja a nők szexuális készségét. ÉRDEKES! Az androstenon szaga igen csekély koncentrációban a szantálfa illatára emlékeztet. Mivel elsősorban a nőkre van hatással, érthető, hogy a férfiak miért éppen a szantálfa illatát használták fel arra, hogy erotikus vonzerejüket növeljék.

Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a libidó katalizátora az orrban található szaglószerven keresztül lobbantja lángra a szenvedélyt. EZ AZONBAN TÉVEDÉS! Az igazság az, hogy az orr-üregeink elválasztásánál, elöl, a â?žbejáratnálâ? található, aprócska, kimenet nélküli csövecske, amit Jacobson-szervnek neveztek el â?? rövidítése VNO â?? felelős mindezért. Ez az érzékszervünk tájékoztat bennünket az erotika â?žbeindulásárólâ?, és nem illatokat, hanem feromonokat regisztrál.

Szaglásunk, összehasonlítva az emlős - állatokéval, meglehetősen gyengén fejlett, mégis döntő hatással van érzelmeinkre. Ráadásul mindez tudatunk közreműködése nélkül történik. Az illatok nyílként találnak ösztöneink céltáblájának központjába. Oly sebesen, hogy mielőtt eljutna tudatunkig, hogy számunkra kellemes illatot érzünk, az már el is érte agyunk legmélyebb rétegeit, és közvetítette â?žüzenetâ?-ét. Az illatingerek orrunk szagló nyálkahártyáján keresztül közvetlenül érik el limbikus rendszerünket. Agyunk ezen centrális része â?? szoros összeköttetésben állva tudatalattinkkal â?? határoz életfontosságú ösztöneinkről: azaz olyan akaratlan, szándékunkkal nem befolyásolható érzéseinkről, mint az éhség, a szomjúság, a fáradtság, a szexualitás. Emellett limbikus rendszerünk irányítja érzelmi világunkat is. Többek között ide tartozik a szimpátia, az antipátia, az unszimpátia, az intuíció és a kreativitás is, akárcsak a vegetatív idegrendszeren keresztül közvetített tevékenységek, mint például a szívverés, a légzés, a testhőmérséklet szabályozása. Azt a tényt, hogy legfontosabb ösztöneink szagérzékelésünkkel állnak összefüggésben, többek között az is bizonyítja, hogy illatérzékenységünk aktuális telítettségünktől függ. Aki éhes, annak biztosan érzékenyebb a szaglása, mint akinek tele a hasa! Mindez a szerelemre is igaz: együttlét előtt szagérzékelésünk intenzívebb, mint azt követően.

A feromonok kiváltotta kedélyjavulás hatására érzelmi szimpátia alakul ki. Ezáltal az emberi kapcsolatokra is pozitív hatást gyakorol, s nem utolsósorban erősebb szexuális vonzalmat, vágyat eredményezhet. Más oldalról a feromonokat - étvágycsökkentőként - feszültségoldóként - a fogamzásgátlás egyik természetes eszközeként tartják nyilván. A csábító anyagok tanulmányozása az elkövetkező években valószínűleg még sok meglepetéssel és érdekességgel fog szolgálni, hiszen már most világos, hogy a vágy és a szerelem vegytanáról szóló ismereteink egészen más megvilágításba kerülnek.

A â?žszakmaâ? egyik legismertebb képviselője Aszpázia volt, aki a Kr. e. 5. században élt Athénban. Testiséggel kapcsolatos tapasztalatait szerelmi tanítások formájában írásban rögzítette. Egyik ránk hagyott intelme: â?žA mosakodást ne vigyük túlzásba: a szagok hiánya negatívan befolyásolja a csáberőt!â? Kleopátra is nagyon jól ismerte az illatok vonzerejét. Aranyhajójának vitorlája â?? melyen Marcus Antoniust várta â?? rózsaolajjal volt átitatva. Intenzív illatát a szél mérföldekre elvitte. A korabeli krónikák szerint alig akadt férfi, aki az egyiptomi királynőnek képes lett volna ellenállni. A rózsa és illata ezután vált divattá Rómában. Gazdag emberek hálószobáiba rafinált csőrendszereken keresztül fújták az erotizáló illatot, sok helyen pedig a padlózatot borította rózsaszirmokból készült â?žszőnyegâ?. Napóleonról is maradt ránk egy anekdota. Eszerint hazafelé a harctérről, azt üzente feleségének, Jozefinának, hogy most már ne mosakodjon, mert néhány nap múlva találkoznakâ?? A csábítás nagymestere, Casanova is mindig kiszimatolta a nőiesség hívogatását: â?žA sze-retett hölgy szobájában van valami olyan intim és balzsamos vágykeltő kipárolgás, hogy aki ezt az illatot beszippantja, máris a mennyekben érzi magátâ? â?? írja..

A tantra óind szerelmi tanítás oldalakat szentel az illatos olajok használatának, melyeket a szexuális energia felszabadítása céljából kell az érzékeny testtájakon alkalmazni. De az Ószövetségben is olvashatunk â?? többnyire erotikus összefüggésben â?? az illatok varázsáról. Például a Példabeszédek Könyvében, 7. szakasz, 17â??18. vers: â?žMeghintettem fekvőhelyemet mirhával, áloéval, illatos fahéjjal. Jöjj! Élvezzük a keblek mámorát, gyönyörködjünk szerelmes ölelésben hajnalig.â?

Minden élőlény bocsát ki olyan szaganyagokat, amelyek az adott populáció egyedei közötti üzenetek közvetítésére szolgálnak. Ezek néha vonzóak és csábítóak azért, hogy jelezzék a potenciális nemi partnereknek a párzási készséget. Máskor azonban ijesztőek, arra figyelmeztetnek, hol helyezkedik el a felségterületet határa, gátat szabva a betolakodó idegennek. A néma, ám annál beszédesebb üzenetek hátterében a feromon áll, melyet szociohormonnak is neveznek. Ez az elsősorban vegyi alapon működő hormon felügyeli a különböző fajok egyes egyedei közti szexuális viselkedésformákat. A pillangók például a feromonok segítségével még a legnagyobb távolságból is rátalálnak partnerükre. A vadkan nyálában található feromon, az androstenon ugyanígy ellenállhatatlan hatást gyakorol a nőstény vaddisznókra. ÉRDEKES! A disznók párzásra csábító illatanyaga a szarvasgombában is fellelhető. Így érthető, hogy miért ezeket az állatokat â?žalkalmaztákâ? e gomba felkutatására.

Az emberiséget évszázadok óta foglalkoztatja annak az illatnak a megtalálása, mely viselőjét abszolút ellenállhatatlanná teszi. A feromon és izolálhatóságának felfedezését követően, a parfümipar szorgos munkához látott, hogy olyan illatot hozzon létre, mely maximális szexuális vonzerőt biztosít â?žviselőjénekâ?. A mesterséges, laboratóriumi körülmények között előállítható csábító anyagok a hatásos afrodiziákumok gyártásának széles körű lehetőségeit rejtik. Az első konvencionális illatú kreáció már el is készült â?? kétféle szintetikus emberi feromonból â??: egyik a hölgyek, a másik az urak részére. Az www.efem.hu â??n betudsz ilyet szerezni ;)

Téved, aki azt hiszi, hogy az érzéki vágy és a szenvedély fellobbanása akaratlagos, átgondolt kritériumok alapján történik. Nem! Mielőtt szexuális izgalmat éreznénk, orrunk már régen meghozta a döntéstâ??, igaz, ebben szaglószerveink csupán kismértékben vettek részt. A libidót és a szexualitást sokkal inkább egy másik, ugyancsak az orrunkban található â?žvevőkészülékâ? befolyásolja. Ez érzékeli a feromont, azaz az érzéki vágy csalogató illatszerét.

Az elsődleges kérdés, hogy ki, milyen parfümöt használjon. Bár az illatok többségét ma már egyes tulajdonságokhoz társítják (érzéki, üde, természetes), mégis nehéz kiválasztani több száz illat közül azt az egyet, amely valóban illik majd viselője karakteréhez. További nehézséget okoz az, hogy már a második illat után képtelenek leszünk megkülönböztetni egyiket a másiktól. Ennek ellensúlyozására ma már sok parfümériában tartanak kávét, amely az orrban közömbösíti az előző illatot.

Sokan olyan nagy mennyiséget használnak el egy-egy parfümből, hogy szinte több méteres illatfelhőben úsznak. :) A helyes használat során azonban kerülni kell a túlzásokat, hiszen mások számára zavaró lehet. Szaglószervünk már egy rövid idő után hozzászokik az illathoz, s közömbössé teszi azt. Bár mi magunk nem érezzük az illatot, a többiek számára továbbra is érezhető. Használat során a parfümöt nem szabad a bőrbe dörzsölni, így elveszti teljes hatását!!! Tipp:

1. Soha ne válassz magadnak parfümöt az alapján, hogy barátodon/barátnődön milyen klassz illatot éreztél. Minden emberen másként hatnak az illatok, a természetes testszagnak köszönhetően. Kérd el inkább tőle az üvegcsét, és próbáld ki az esszenciát a saját bőrödön.

2. A reklámcélból osztogatott illatminták segítenek abban, hogy pár alkalommal kipróbálhasd az adott illatot, és eldönthesd, tetszett-e annyira, hogy megvedd a nagyobb kiszerelésű változatát.

3. Ismerős a következő helyzet?